Szertartások
Miért fontosak a szertatások?
Számomra az egyik legfontosabb „filozófia”: Sem a gyógyulás, sem a fejlődés nem létezik a szellemvilág nélkül. Egyszerűen nem lehet Őket kihagyni a létezésből. Itt vannak, körülöttünk, velünk, és mind a segítésben mind a hátráltatásban meghatározó szerepet töltenek be életünkben.
Az elmúlt évek során sok tanulással, megtapasztalással bővült az a tudás, amit eddig e téren magaménak tudhatok. A test-lélek-szellem egységének megteremtése a fő cél.
Ahhoz, hogy egész lényünkben jól érezzük magunkat, egészségesek, boldogok, kiegyensúlyozottak legyünk ennek a hármasságnak harmóniába kell működnie.
Ehhez a harmóniához tudlak hozzásegíteni, akkor is amikor éppen egy eltávozott szerettedet, (vagy akár egy – vagy több- ismeretlen létezőt ) segítem át a Fénybe, vagy ahová tartozik és valamilyen oknál fogva itt “ragadt” nem tudott “Haza” menni.
Mit érünk el a szertartásokkal?
Néha előfordul, hogy egy lélek itt ragad köztünk. Letelik a 43 nap és bezáródott a fénykapu előtte. Ilyenkor már csak segítséggel tud átkelni.
Többféleképpen érzékelheted a jelénlétét. Nyugtalan alvás, fáradt ébredés. Éjszaka többször felébredsz, mellkasi szorítást érzel, akár félelem érzés a semmiből.
Általában azonban ők is csak végre békére vágynak, arra hogy haza tudjanak menni.
Miért ilyen érzékenyek erre a gyerekek?
Ha kisgyermeked van, nekik a szenzoraik nagyon érzékenyen működnek. Látják, érzékelik őket. Általában ilyenkor éjszaka gyarkan és keservesen felsírnak.
A kis finom energia rendszerük úgy érzékeli mint ha méhkasba feküdnének, összezavarja őket. És mivel megijednek, félnek, egyből a Napfonat csakrájuk összerándul és megfájdulhat a pocijuk.
Gondoljunk csak bele, ha mi felnőttek megijedünk valamitől még a szó használatunkban is benne van. “Görcsbe rándul a gyomrom”
Szóval, az én nézetemben nem minden hasfájós baba “csak” hasfájós.
A nagyobbacskák már beszélnek is a “képzeletbeli barátokról” Nevén nevezik őket, játszanak velük. Vagy egyszerűen szól, hogy “anya ott van egy bácsi az ajtóban” 🙂
Ezek általában valós történetek, és jó lenne komolyan venni őket. Azért is, mert akkor később is el merik mesélni, hogy mit érzékelnek, mit álmodnak, mit élnek át. Partnerek, támaszok lesztek.